A testünk karban tartása

Érdemes odafigyelni a testünkre, és annak a karban tartására, hiszen egyszer az is megöregszik.

A sportolás

Sokáig nem foglalkoztam azzal, hogy rendszeresen mozogjak. Igaz, még gyerekként nem kellett erre figyelmeztetni, mert szerettem sportolni. Kézilabdáztam, atletizáltam, és futottam is. Mindenem volt a mozgás.

Aztán ahogyan az idő múlik, az ember úgy felejti el ezeket, és úgy jut egyre kevesebb idő arra, hogy mozogjunk. Sokáig én sem foglalkoztam vele, hiszen nem volt rá időm. Család, gyerekek, éppen elég volt ezeket összehangolni, nem hogy még valamit sportoljak is.

A változás

Történt egyik alkalommal, hogy a nagy rohanás közepette megrándult a derekam. De ez nem az az egyszerű megrándulás volt, mert igen csak nehezemre esett a mozgás. Alig tudtam felkelni az ágyból, a párom segített felöltözni is, ami igen csak nehezemre esett. Persze orvos lett a vége, aki közölte, hogy az egész napi ülés, irodai munka igen csak megterheli a hátamat, derekamat, és jó lenne, ha ezen tudnék változtatni. Persze nem olyan egyszerű, de miután hetekig küzdöttem, tudtam, hogy változtatnom kell…

De mit csináljak? Azt sem tudtam több évnyi sport után, hogy mit kezdjek magammal. Aztán gondoltam, szép apránként majd csak belejövök. Eleinte futni mentem el a Duna parton. Az első egy két running-573762_640nap igen csak nehéz volt, és kitartásra volt szükség. Aki évek óta nem sportol, nehéz rávenni magét, hogy újra mozogni kezdjen, és ne azt érezze, hogy neki erre nincs szüksége, és fárasztó.

Ma már több mindent csinálok. Igyekszem bevonni a gyerekeket is, ha jó idő van. közösen járunk biciklizni, amit ők is élveznek, én pedig közben mozgok. Futni nem nagyon szeretnek, még az elején eljöttek egy két alkalommal  felváltva, de ma már nem csatlakoznak hozzám. Nem is bánom, hiszen ilyenkor kikapcsolok legalább én is. Persze ma már minden könnyebben megy, és mozgékonyabb is vagyok. Örülök, hogy elkezdtem, és nem adtam fel.