Az edzőterem állatfajtái…

Avagy ne vegye mindenki magára az itt leírtakat.

Aki jár edzőterembe, az tudja, hogy az edzőterem egy külön világ, külön állat – és esetenként növényfajtákkal megáldva, saját ökoszisztémával, szokásokkal, életformával. Már az is belekóstolhat ebbe az új világba, aki csak frissen érkezik az edzőterem izomszagába és körülnéz egy kicsit a teremben két gyakorlat között. Számos vicces videó található a neten, amik kissé persze túlozva, de reálisan mutatják be az edzőterembe tévedt emberek viselkedésbeli, külső megjelenési és esetenként nagy szórást mutató illatokkal megáldott lakóinak sokféleségét.

Hiszen ott vannak a szagos mügék, akiknek jellemző tulajdonsága, hogy van körülöttük egy jó pár méteres övezet, ahova senki soha nem téved be, mert ha ez megtörténne, rövid úton fuldokló emberek halmaival lenne a terem. Ennek közeli rokona az illatos müge; az a pasas, aki minden edzésen legalább egy flakonnyi dezodort elhasznál kis testére (kicsi vagy nagy; vannak a vézna-gézák avagy páva-arcok, akik ha nem éppen a csajokat lesik a tükörben, akkor a hajukat igazítják vagy szelfiznek miközben ráfeszítenek a 20 centis karjukra). Persze ott vannak a nagy állatok is, a 2 méteres szekrények, akik valószínűleg a testükről elszublimáló tesztoszteronszagot igyekeznek elfedni deóikkal, nehogy egy közeli rendőrnek vagy annak a kutyájának szemet (vagy orrot) szúrjon, hogy kicsit magasabb az illető hormonszintje a legálisan megengedettnél.

Aztán természetesen minden edzőteremre jut legalább egy meztelenkedő nagypapa.

De ott vannak az üvöltözők, akiknek esetében vannak, akik tényleg teljesen jogosan üvöltenek, hiszen kutatások is kimutatták, hogy az üvöltés növeli azt az erőszintet, amivel az egyszerre megemelhető maximális súly tömegét növelni tudják. Ezek jellemzően azok a kidudorodó-vénás brutális állatok, akik körül egy egész stáb van, akik segítik a munkáját. De előfordulnak a kis girnyó-hernyók, akik már attól elkezdenek hangosan szitkozódni, miközben a csupasz rúddal bemelegítenek.

Vannak a nagydumások, akik kötelességüknek érzik, hogy feltartsanak téged az edzésben ott, ahol csak tudnak. Vagy beleszólnak az edzésmódszeredbe, vagy csak pont tőled akarják megkérdezni, hogy miért reggelente járnak a nyugdíjasok a piacra akciós csirkefarhátért.

És persze ott vannak a vagány motorosok.

Az egyetlen embertípus a teremben, akire tényleg felnézek. Legalábbis az én termemben, ahova járok, ott rájuk tényleg fel lehet nézni. Mivel jómagam is motorozok, nem tudom én beletartozom-e ebbe a körbe, ha lehet ezt egyáltalán körnek nevezni. Ők azok a magányos farkasok, akik tisztelettel bánnak másokkal, visszateszik a súlyokat a helyükre és illedelmesen köszönnek, mikor belépnek a terembe, vagy elmennek. És persze motoroznak.

Nem tudom, hogy véletlen-e nálunk, hogy pont ezek a tökéletes, edzőterembe járó emberek motoroznak, vagy a motoros életforma tette őket ilyen jó fejjé. Természetesen motoros ruházatban érkeznek a terembe, ahol aztán úgy bújnak ki a védőruhájukból, mint anno a középkori lovagok a páncélzatukból. Nem foglalkoznak másokkal, ha nem muszáj, de ha megszólítják őket, mindig tökéletes udvariassággal válaszolnak és rendesen viselkednek. Manapság ez elég ritka, különösen az edzőteremben.

Ami engem illet, én is igyekszem követni ezt a motoros életutat. A motor szabadságot ad. Persze nagyon veszélyes dolog motorozni, sokkal veszélyesebb, mint autóval közlekedni, de a balesetek többsége nem a motorosok, hanem az autósok hibája, mikor egy motorosnak esik baja. Szerencsére azért manapság a jó minőségű motoros ruházatok elég jó védelmet biztosítanak, sajnos továbbra sem akaródzik az autósoknak tudomást venni a motorosokról. De az edzőterembe járó arcokat ez nem érdekli. Vigyáznak a saját életükre épp úgy, mint másokéra. És közben természetesen a testük gondozásáról sem feledkeznek meg. Érdekes, valamelyik nap egy barátom, aki nem nézi jó szemmel, hogy testépítéssel foglalkozom, megjegyezte, hogy egy testépítő sosem tudna felemelni egy hűtőt, mert kötöttek az izmai. A szememet forgattam. Egy magasugrót sem kérsz meg, hogy fussa le a maratont. Ugyanúgy ahogy egy halat sem kérsz meg, hogy másszon fát.

motoros ruházatSzeretem a termet és a motorosok ezen, békés és értelmes fajtájának gondolkodásmódját. A motor a szabadság jelképe. Hogy felpattansz rá, és „ellovagolsz” a messzeségbe, a naplementébe. Csak kár, hogy a testépítés miatt kezdem kinőni a motoros ruházatomat…