Külön költöztem, új polcra volt szükségem, a szomszédok segítettek a választásban

Hogy milyen az, amikor kirepülünk a családi fészekből, milyen nyomasztó érzés? És ijesztő, valamint aggasztó. Szinte teljesen üresnek érzed magad egy ideig és igazán magányosnak, olyan, mintha nem találnád a helyed a világban. Bennem ezek az érzések mind egyszerre jelentek meg, mikor az egyetem befejezése után nehezen, de úgy döntöttem, elköltözöm a családomtól, a szeretett otthontól, elbúcsúzom Pécstől, a megszokott kis szobámat hátrahagyom és albérletbe költözök Pestre, messze a múltamtól, a gyerekkorom emlékeitől. Anyáék nagyon szomorúak voltak, amikor ezt bejelentettem, de éreztem, hogy 25 évesen már itt az ideje ennek, hisz el kellett kezdenem magamról gondoskodni teljes mértékben és ezt csak úgy tudtam megoldani, ha jó sok kilométerrel arrébb hurcolkodom, egy olyan városba, ahol szinte nem ismerek senkit sem. Persze az is közrejátszott, hogy Pesten kaptam munkát, ráadásul egy olyan cégnél, ami ugyan tudott volna nekem Pécsett is pozíciót ajánlani, de én magam ragaszkodtam a fővároshoz. Így már volt konkrét indokom is, miért költözöm el otthonról. Ezzel nyugtattam magam, mikor elindultam otthonról és még egy utolsó pillantást vetettem a családi házra, amiben felnőttem és ahonnan anyuék integettem utánam.

Pesten aztán becuccoltam a menő kis budai lakásomba és csak ültem ott az otthonról hozott egyszemélyes ágyamon, csak bámultam a szobában szétdobált bőröndöket, zacskókat és egyszer csak hirtelen olyan másnak éreztem magam. Mintha kitéptek volna belőlem valamit, olyan távolinak tűntek anyáék, hogy már-már a sírás kerülgetett, de közben azt éreztem, mintha teljesen felnőttem volna, mintha már nem az a lány lennék, mint tegnap. Aztán ezt a mély gondolatmenetet hirtelen megzavarta az, hogy valaki váratlanul csengetett. Gyorsan kimentem ajtót nyitni, el sem tudtam képzelni, kik lehetnek azok. Hát egy fiatal pár állt ott. Bemutatkoztak, Zsófi és Bence voltak azok, a szomszédaim. Látták a hurcolkodásomat a folyosón és megkérdezték, van-e szükségem segítségre esetleg. Ezen a jóindulaton igazán elérzékenyültem, nem gondoltam volna, hogy rögtön két ilyen kedves emberrel hoz össze a sors. Megköszöntem a segítségnyújtást és beinvitáltam őket a lakásba. Ahogy szóba elegyedtünk, kiderült, hogy ők is csak albérlők, de már 5 éve a mellettem lévő lakásban laknak. “Jól fogod ott érezni magad, nyugis kis ház ez.” – mondta Zsófi, majd meglátta a sok dobozt a földön. “Vannak bútoraid?” – kérdezte. Válaszoltam, hogy még nem sok, vásárolnom kell, főleg polcrendszerre lenne szükségem, amire a könyveimet, cserepes virágaimat és egyéb csecsebecséimet ki tudnám rakni. “Tudod honnan rendelj?” – vágott közbe Bence, – “A RackingLog-tól. Király kis fémpolcokat csinálnak, nekünk is tőlük van. Ha érdekel, gyere át és nézd meg nyugodtan.”

Így hát átmentem Zsófiékhoz és megcsodáltam az említett polcot. Nagyon tetszett, olyan letisztult és egyszerű volt, pont, mint amilyet elképzeltem magamnak. Mondtam is nekik, hogy nagyon köszönöm az infót, tuti, hogy én is a RackingLog-tól fogok akkor rendelni. Miután visszamentem az albiba, fel is csaptam azonnal a laptopot és megnéztem magamnak a céget. Nagyon bejött a honlap, kiváló a felépítése és nagyon jó képeket találtam a polcokról, amiket minden apróság fel volt tüntetve, a leírások is igen részletesek voltak, mindent megtudtam, amit csak akartam. A polcrendszer, olyan, ami Zsófiéknál is van, csavarmentes kivitelben kapható és kérésre összeszerelik a lakásomban és én ennek a lehetőségnek nagyon örültem, mert valljuk be, analfabéta vagyok a szereléshez és mindenféle ilyen dologhoz, szóval természetes, hogy élni akartam ezzel a lehetőséggel. Online is fel tudtam venni a céggel a kapcsolatot, nem kellett telefonálgatni, tudniillik azt nem nagyon szeretem, feszélyez a dolog, vadidegennel nem szeretek telefonálgatni. Szóval lefotóztam a hálószobámnak azt az oldalát, ahová a polcot tetetni akartam, le is mértem mérőszalaggal a méreteket – faltól falig, földtől plafonig érőt szerettem volna – és ezeket csatolva elküldtem nekik az igényemet. Csupán egyet kellett aludnom és megkaptam a választ. Az ajánlatban egy számomra igen kedvező ár szerepelt és részletes tájékoztatást kaptam arról, hogy mikor tudnának kijönni megcsinálni a polcrendszert. Az időpont megfelelt és hála az égnek az összeg is, szóval válaszoltam nekik, hogy elfogadom az ajánlatot, leírtam nekik a szükséges adataimat, hogy hova kell jönni és kit kell keresni, majd végeztem is. Hát ennyi volt, rendeltem egy tök jó polcot, amire mindig is vágytam, már alig vártam, hogy élőben is megcsodálhassam majd.

Mikor eljött a kiszállítás napja, már korán felébredtem. Kicsit elpakoltam a szobában, hogy a szakemberek elférjenek, majd kimentem kávézni és reggelit készíteni a konyhába. Pár perccel később kopogást hallottam, már azt hittem, ilyen korán jönnek összeszerelni a polcomat, de a munkások helyett Bence és Zsófi álltak az ajtóban. Épp mentek a munkába, csak szerettek volna beadni nekem egy doboz sütit, amit előző nap este Zsófi sütött. Köszönettel elfogadtam, majd elújságoltam nekik, hogy már meg is rendeltem a polcrendszert. Bence kérdezte, hogy összeszereléssel kértem-e, mert ha nem, akkor szívesen átjönnek segíteni benne. Mondtam nekik, hogy azzal kértem, de természetesen ha valamire szükségem lenne mégis a polccal kapcsolatban, őket fogom megkeresni. Pár órával később ismét csengettek. Most már tényleg a RackingLog munkatársai voltak azok, meghozták a polcelemeket. Beengedtem őket a lakásba, megmutattam, hova kéne összerakni a polcot, majd nyitva hagytam nekik az ajtót, hogy be tudjanak rajta pakolni. Mikor mindent behoztak a szobába, nekiálltak az összeszerelésnek. Én figyelmesen néztem a munkájukat, de nagyon gyorsan dolgoztak, meg is lepődtem, hogy tényleg ilyen egyszerű összetákolni ezt a fajta csavarmentes acél polcot. Mikor végeztek, megkaptam tőlük a számlát és a garancia intézéséhez szükséges papírokat, majd el is mentek. Nem sokat vártam, meguzsonnáztam és utána felpakoltam a könyveimet, növényeket, egyéb kisebb tárgyakat a polcra. “Alakul ez a lakás.” – gondoltam magamban, mikor végignéztem az egész falamat eltakaró polcon. Nagyon tetszett a kinézete, pont odaillett a szobába, Zsófiék jó ajánlatot adtak, ez a RackingLog aztán nagyon gyorsan intézi a dolgokat, egy hétbe sem tellett és lett egy vadiúj fém polcrendszerem.

Este meg is mutattam az új kedves szomszédaimnak, hogy mit köszönhetek nekik és természetesen a RackingLog-nak. Az ő polcuk az enyémnél kisebb amúgy, de mondták is, hogy valószínűleg bővíteni fogják, ugyanis az évek alatt felhalmozódtak egyéb kisebb tárgyak, könyvek, és a többi, amiket már nem igazán tudnak hova pakolni. Mondtam nekik, hogy 1 hét és megvan az új polc, de hát ők nem is akartak más céget megbízni ezzel a feladattal, csakis a RackingLog-ot. Mindenki hívja őket bátran, ha szeretne egy menő, letisztult polcrendszert a szobájába, ami feldobja a szobát és sokkal mutatósabb, mint a régimódi, brutális fapolcok. A cég teljesen megbízható, leinformálható, kedvesek a vevővel, teljes mértékben figyelembe veszik az igényeit és mellékesen az áraik is fantasztikus, valamint gyorsan is dolgoznak. Igazi főnyeremény tőlük rendelni!